A Rheum, vagyis a rebarbara, egy különleges, évelő növény, melyet hatalmas levelei és húsos, savanykás ízű levélnyelei tesznek igazán egyedivé. Bár botanikailag a zöldségek közé tartozik, a konyhában inkább gyümölcsként használjuk, főként sütemények, kompótok és lekvárok készítéséhez.

Megjelenése:

• Levelek: A rebarbara feltűnő jellegzetessége a hatalmas, akár 70 cm átmérőjű, szív alakú levelei. Színük élénkzöld, a fonákjuk kissé érdes. Fontos: a levelek oxálsavat tartalmaznak, melyek nagyobb mennyiségben fogyasztva mérgezőek!
• Levélnyél: A levelek hosszú, vaskos, húsos nyelei a növény ehető részei. Színük a zöldtől a piroson át egészen a bordóig változhat, fajtától függően.
• Virágzat: A rebarbara nyár elején hozza magasra törő, bugas virágzatát, mely apró, fehéres-zöldes virágokból áll.
• Alak: Nagy termetű, akár 1-1,5 méter magasra is megnövő növény.

Gondozása:

• Fényigény: Félárnyékos vagy napos helyet kedvel.
• Talajigény: Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű, kissé savanyú talaj ideális számára.
• Vízigény: Rendszeres öntözést igényel, főleg a szárazabb időszakokban.
• Gondozás: Évelő növény, mely egy helyen akár 10 évig is teremhet. Tavasszal érdemes a tövét trágyázni.

Felhasználása:

• Konyhakert: A rebarbara levélnyeleit április végétől június végéig szüretelhetjük. Készíthető belőle kompót, lekvár, sütemény, leves, de akár salátákba is felhasználható.
• Dísznövény: Hatalmas leveleivel a rebarbara a kert dísze is lehet. Jól mutat szoliterként vagy csoportosan ültetve.